Karma: szankrit szó, jelentése cselekedni, aktiválni. Egyik legjobb barátom, a Google szerint nem más, mint ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása. A karma törvénye szerint minden cselekedetünk egy annak megfelelő következménnyel jár, illetve minden, ami történik a világban, az maga egy következmény, vagyis valamilyen oknak az okozata.
Ha a pasid vagy az orvosod azzal hív fel, hogy "beszélnünk kell" már tudod, hogy baj van. Amikor három hónappal ezelőtt egy rutin kivizsgálás után az orvosom felhívott, hogy a már akkor is parádés mederben csordogáló életemet bearanyozza egy újabb "remek" hírrel, biztosra vettem, hogy előző életemben kiírtottam egy teljes afrikai falut, de minimum rabszolgatartó voltam, vagy háborús bűnös! lyenkor az embernél fellép a szelektív hallás és az orvos mondataiból csupán olyan szavakat vesz ki, hogy vírus, műtét, csonkolás és hasonlókat(függetlenül attól, hogy vannak a mondatban tagadószavak is, illetve ha leguglizol bármilyen tünetet előbb vagy utóbb úgyis a rák jön ki tehát teljesen mindegy).
Néhány kósza beteglátogatást leszámítva sohasem voltam még köszönőviszonyban sem a magyar egészségüggyel vagy annak intézményeivel. Legutoljára műtőt belülről a Vészhelyzet című sorozatban láttam. Még rendelkezem az összes mandulával, vakbéllel, lengőbordával, foggal (utóbbiból többel is mint feltétlenül szükséges lenne), így meglehetősen hideg zuhanyként ért a hír, hogy nem biztos, hogy ebben a felállásban kezdem az új évet. Mivel a szüleimet nagyon lekötötte a beteg nagymamám ápolása, akinek az állapota válságosra fordult, úgy éreztem nem lenne igazságos karácsonykor még az én gondjaimmal is traktálnom a családot. Azt hiszem kellő összehasonlítási alap birtokában állíthatom, hogy ez volt eddig a legnehezebb karácsonyom. De mint szerencsére az elmúlt években mindig, néhány jó baráttal ezt is megbeszélhettem.
A buddhisták az mondják, amikor rossz dolgok történnek velünk üdvözölnünk kell őket a múltban felhalmozott rossz karma beéréseként és kimerüléseként. Egyből eszember jutott, mit mondana erre Tard barátom. :)Egyszer valakitől azt hallottam, hogy több terhet úgy sem raknak ránk, mint amennyit elbírunk. A dolog nem olyan vészes persze, egyszerűen csak be kellett látnom, hogy már nem vagyok tinédzser, így golyóálló sem, 28 évig a szervezetem megkímélt minden rossztól, pedig ha azt veszem, nem bántam vele mindig kesztyűs kézzel...:) Eljött az idő, hogy most én vigyázzak rá egy kicsit jobban és maximum megköszönhetem neki, hogy diszkrét jelet adott..De tudom, hogy azzal, hogy végleg abbahagytam a dohányzást és a testmozgást még rendszeresebbé tettem, még csak egy apró lépést tettem a végső cél irányába. Ezért elkezdtem tanulmányozni modern világunk egyik legfontosabb veszélyforrását, a stresszt.
Mindig érdekelt a pszichológia, ehhez a bejegyzéshez végeztem némi kutatást a témában (előre is elnézést ha túl szárazra sikerült, de úgy éreztem csak így foghatom meg igazán a lényeget), ehhez pedig kölcsönkértem a barátnőm pszichológia tankönyvét, nehogy valaki azt higgye, magamtól így "megmondom a frankót". (Bár nem tagadom, volt egy jó tanárom...)
Rita L. Atkinson és szerzőtársai szerint számtalan esemény okoz stresszt. Néhány közülük nagy számú embert érint - ilyenek a háborúk, a földrengések, árvizek, stb. Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, szakítás, komoly betegség, stb. Mindennapi bosszúságaink is stresszorként hathatnak: forgalmi dugóba kerülünk, lekésünk egy tárgyalást, stb.
A fenti táblázat is azt mutatja, a legjobban az visel meg bennünket (vagy tudományosabban fogalmazva, ahhoz a helyzethez nehezebb alkalmazkodnunk), ha elveszítünk valakit. Legyen az a házastársunk, vagy valaki aki hosszú idő óta nagyon sok kötelékkel kötődött hozzánk és a részünkké vált. Rájöttem, hogy válthatunk életmódot, ehetünk több zöldséget és gyümölcsöt, ihatunk naponta 3 liter vizet, a lelki folyamatokat és a lelki sebeket nem tudjuk gyorsabban gyógyítani. Nagy közhely, de az idő tényleg segít, bár van ami az idő múlásával sem tűnik el végleg, mert szükséges ahhoz, hogy azzá váljunk, akik most vagyunk.
Az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti együttesen, nem csupán betegség vagy fogyatékosság hiányát. Ha a lelkünk nincs rendben, szinte lehetetlen, hogy a fizikai erőnlétünk kifogástalan legyen. Egy valamit megtanultam ebben a 28 évben: csak akkor tehetjük helyre a belső dolgainkat és lehet béke a lelkünkben, ha őszinték vagyunk a környezetünkhöz, de legfőképpen magunkhoz és mindig kimondjuk ami bánt, hogy ne őröljenek fel belülről a negatív gondolatok és energiák. Én mindig próbáltam nem becsapni magam, hanem szembenézni a múltbéli hibáimmal, kudarcaimmal, nem áltattam magam, csak próbáltam őszintén válaszolni a felmerülő kérdésekre és beismerni a tévedéseimet magam és a környezetem felé. Sokféle egyéb módja is van annak, hogyan adjuk ki magunkból a stressz okozta feszültséget: van aki zenével, tánccal, van aki testmozgással vagy éppen kutyasétáltatással, de néha egész jól tud esni egy üvöltés a hegyről. :)
És ha valóban létezik karma, legalább biztosak lehetünk abban, hogy idővel mindenki azt kapja, amit érdemel..valamelyik életében legalábbis biztosan! :)
U.I. És a végére valami, ami mostanában megtetszett:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése